Lovainkat meleg ist�ll�kban tartjuk, takargatjuk, vagy megnõ a szõr�k. A kov�csot megk�rj�k, v�ltoztasson a patkol�son. Rakjon menetet a sarkaknak, esetleg h�-kivetõt. A lovakat a rossz, vagy rossznak v�lt idõj�r�s miatt t�bbet tartjuk az ist�ll�ban. Ugyanakkor vannak dolgok, amelyek nem v�ltoznak, de az ezekkel kapcsolatos figyelmetlens�g a t�li idõszakban is komoly probl�m�kat okozhat.

L�ssuk kicsit r�szletesebben. A rossz idõ be�llta ellen�re lovaink alapvetõ ig�nyei keveset v�ltoznak. Kicsivel tal�n (kond�ci� szerint) t�bbet kell enni, a cs�kkent p�rolg�s miatt pedig kevesebbet inni adni nekik, �s mindenk�pp mozgatni kell õket. Ugyanannyit, mint a 2 h�nappal kor�bbi kellemes õszi naps�t�sben! A hideg, p�r�s levegõ keltette emberi diszkomfort �rzetbõl ne vonjuk le azt a k�vetkeztet�st, hogy ebben a sz�rkes�gben biztos a lovunk sem szeretne kimozdulni a j� meleg boxb�l. Szeretne! Nem szeretne egy h�tig vagy ak�r hosszabb ideig a boxban �csorogni! Ha m�gis �gy kell tennie, elõszeretettel k�lik�zik, rugdos�dik, esetleg felvesz valamilyen rossz szok�st. A k�lika oka az esetek nagy t�bbs�g�ben b�ls�rreked�s, amelyet a hirtelen mozg�shi�ny okoz. Szint�n b�ls�rreked�st okozhat az, ha az �nitat� vezet�ke valahol elfagy, �s �gy kedvenc�nk nem tud inni. Durva figyelmetlens�g, de sajnos elõfordul, hogy nem veszik �szre, ha az �nitat�ba tr�gya ker�lt, mely esetben szint�n nem fog inni a l�. Igen fontos teh�t az �nitat�k rendszeres ellenõrz�se. A kov�csot t�len t�bbnyire megk�rik, hogy olyan patk�t rakjon fel, amelyikbe lehet sarkat csavarozni. Ritk�n elõfordul�, de szint�n durva hiba, hogy a haszn�lt patk� ker�l �jra vissza a l� l�b�ra, �s ebbe f�rnak menetet. A patk�sarok menetes r�sze t�bbnyire 8 millim�ter, ha a patk� enn�l v�konyabb, akkor a sarok menetes r�sze �t fog �rni rajta, �s a sarokt�maszt�t vagy m�g ink�bb a talpszegletet n�ha igen s�lyos m�rt�kben megnyomhatja. A patk�sarok haszn�latakor elõfordul� tov�bbi hiba, hogy benne hagyj�k a patk�ban a sz�ll�t�skor. Igen komoly s�r�l�seket tud okozni, ha a sz�ll�t�eszk�z�n valami miatt, az egyens�ly�t vesztett l� v�letlen�l saj�t l�b�ra l�p. T�bbnyire a mellsõ l�bak sarokv�nkosai, illetve a h�tuls�k hegyfali r�sze f�l�tti p�rtasz�le s�r�l. Ezek nehezen gy�gyul�, sokszor szarun�v�si rendelleness�ggel visszamarad� s�r�l�sek. A boxban besarkalt l� nem csak ny�lt sebet tud mag�n ejteni, hanem a szalagok �s inak rendellenes terhel�se r�v�n fedett �n-, illetve szalags�r�l�seket is szerezhet. Nem elsõsorban a t�li idõszakhoz kapcsol�dik, de viszonylag gyakran elõfordul� probl�ma, ha a kov�cs a vasat szûkre �s r�vidre hagyja. Ezekben az esetekben a folyamatosan n�võ pata t�ln�vi a patk�t, a s�lyvisel�s abnorm�liss� v�lik. A hordoz�sz�lek, �s a sarokt�maszt� lenõnek, a s�ly kiss� �thelyezõdik a feh�rvonali r�szre, a talpra �s a talpsz�gletre. Ez rendelleness�geket id�zhet elõ a feh�rvonalban, de k�l�n�sen a talpsz�gletben, ahol a talpnyom�s t�lyogk�pzõd�ss� is alakulhat. A t�lyogk�pzõd�s oka lehet m�g, hogy a feh�r-vonal betegs�ge miatt az „felrohad” eg�szen az irh�ig, ez�rt azt a pataszab�lyoz�skor mindig ki kell tiszt�tani, �s amennyiben sz�ks�ges, valamilyen fertõtlen�tõszerrel is kezelni. A s�ros vagy fagyott cs�sz�s talajon - k�l�n�sen lovas alatt - nagyobb az elcs�sz�s vesz�lye. Ez �n- �s szalags�r�l�seket okozhat, amely az �nv�dõ, illetve munkaf�sli haszn�lat�val m�rs�kelhetõ. Fontos azonban, hogy ezeket ne h�zzuk meg nagyon, �s ne felejts�k rajta a l� l�b�n, amikor befejezt�k a lovagl�st. A rajta felejtett munkaf�sli, vagy a szorosra �ll�tott �nv�dõ igen komoly �ns�r�l�st okozhat az�ltal, hogy elszor�tja a kering�st. A takar� haszn�lata: Ha az ist�ll�ban 0 �s 10 ºC k�z�tti hõm�rs�klet van, az a l� sz�m�ra megfelelõ. Term�szetesen nem baj, ha ettõl kiss� elt�r a hõm�rs�klet. Ha kicsivel hidegebb van, fokozottan �gyelni kell a v�zvezet�kek befagy�s�ra. Ha viszont kicsivel melegebb, sz�moljunk azzal a t�nnyel, hogy a -10 ºC-ba kivitt l�nak t�bb, mint 20 ºC k�l�nbs�ghez kell egyik pillanatr�l a m�sikra alkalmazkodni. �gyelj�nk r�, hogy a hõm�rs�klet emel�se ne menjen a g�zok �s a p�ra elvezet�s�nek rov�s�ra. Azokn�l a lovakn�l, amelyeken 10 cm vastag takar�r�teg van az ist�ll�ban az�rt, hogy ne nõj�n meg a szõr�k, szint�n figyelni kell arra, hogy az ist�ll�ban a takar� alatt 20-30 fokkal melegebb lehet, mint odakint. A szõrtakar� vastags�g�t term�szetesen j� kord�ban tartani, hisz a lovak a munka k�zben megizzadnak (k�l�n�sen a nyereg alatt, amely pont a t�dõ feletti r�sz), �s a vastag „bunda” nehezen sz�rad meg. A vizes szõr k�nnyen vezeti a hõt, �gy a megf�z�s csak idõ k�rd�se. Nem jobb a helyzet akkor sem, ha eg�rszõrû a paci. Ilyenkor odakint nincs, ami kellõk�ppen megv�dje, �s ott f�zik meg. Ide�lis a 10ºC k�r�li hõm�rs�klet, nem t�l vastag takar�val. A lelovagl�s ut�n egy pokr�ccal le kell takarni a l� h�t�t addig, am�g megsz�rad �s csak ez ut�n visszarakni r� az �lland� takar�t. A t�li vastagabb szõrtakar�, a p�r�sabb, kevesebb f�nnyel b�r� ist�ll�k�rnyezet kedvez a bõrgomb�k szaporod�s�nak, ez�rt az �pol�sra a vastagabb szõrzet miatt t�bb idõt kell sz�nni. A m�r fertõzõd�tt lovak �pol�szersz�mait nem szabad m�sik l�n�l haszn�lni. Ha kialakult a gomb�ss�g, azonnal sz�lni kell �llatorvosnak, mert s�lyosbod�s eset�n, t�len nagyon neh�z eredm�nyes kezel�st folytatni. Ezzel a kis eml�keztetõvel tal�n siker�lt �rinteni a leggyakrabban elõfordul� probl�m�kat. B�zom benne, hogy nagy r�sze f�l�sleges volt – ha amelyik m�gsem, m�g a baj megt�rt�nte elõtt visszaeml�kszik r� az, aki elk�vetn�. dr. Balogh Attila