az eg�sz �vben hever� teny�szlovak �s csik�k, amelyeket ny�ron a legel�n egy�tt tartanak �s csik�s �ltal �riztetnek. Megk�l�nb�ztetnek csik�- �s anya- vagy kanca-M.-t; tov�bb� szilaj, f�lig szilaj �s szelid M.-t. Szilaj M. az, melyn�l a kanc�k �s m�nek eg�sz �vben egy�tt vannak a legel�n, ist�ll�t egy�ltal�ban nem l�tnak, mesters�ges takarm�nyt nem kapnak s a csik�k oly vadak, hogy miel�tt haszn�latba v�tetn�nek, nagy f�rads�ggal szelid�thet�k csak meg; ilyenek p. a d�lamerikai M.-ek. A f�lig szilaj M. t�len n�mileg m�r ist�ll�ban mesters�ges takarm�nnyal tartatik, de a m�nek ny�ron a kanc�kkal egy�tt vannak a legel�n; ilyen az orosz M.-ek nagy r�sze. A szelid M. t�len m�r rendszeres etet�s �s �pol�sban r�szes�l s a h�gat�s kiz�r�lag csak k�zb�l t�rt�nik; ilyenek jelenleg n�lunk �s Nyugat-Eur�p�ban a M.-ek. A tulajdon �s c�l szerint megk�l�nb�ztetnek �llami M.-t, mely f�leg az orsz�g l�teny�szt�s�nek jav�t�s�ra szolg�l� apa�llatok el��ll�t�s�val foglalkozik; udvari vagy fejedelmi M.-t, mely f�leg az uralkod� udvartart�s�t l�tja el lovakkal; katonai M.-t, mely a lovass�g sz�m�ra teny�szt lovat, s k�zs�gi �s mag�n M.-t. A l�anyag min�s�ge szerint van k�z�ns�ges, f�lnemes �s nemes M., tiszta v�r� s kevert v�r� M., f�lv�r s teliv�r M. �llami M.-ek csak oly nagyobbm�rv� l�teny�szt�ssel foglalkoz� orsz�gokban vannak, melyekben a l�teny�szt�s mag�t�l m�g nem fejl�d�tt annyira, hogy a hadsereget elegend� j� l�val l�tn� el; ilyen a legt�bb eur�pai �llam. Nek�nk 4 �llami M.-�nk van, u. m. a mez�hegyesi (Csan�d), alap�ttatott 1785., kiterjed�se 30 106 kat. hold, l�l�tsz�ma 2300 db., a lovak 3 t�rzsre osztatnak, u. m. Gidr�nra (l. Arab-angol), Noiusra, mely az 1816. deker�lt ilyen nev� normandiai eredet� m�n s elt�r� v�r� kanc�k ut�n alak�ttatv�n, kis �s nagy Noniusra osztatik; el�bbi hint�s, ut�bbi kocsi- �s paripal�; a harmadik t�rzs angol f�lv�r. B�bolna (Kom�rom), alap�ttatott 1789., kiterjed�se 7106 kat. hold, l�l�tsz�ma 450 db., a mult sz.-ban Mez�hegyes fi�k-M.-e volt, de most �n�ll� s teliv�r s f�lv�r arab lovakat teny�szt. Kisb�r (Kom�rom), alap�ttatott 1853., kiterjed�se 11 256 kat. hold, l�l�tsz�m 500 db., angol teliv�r �s f�lv�r lovakat teny�szt. Fogaras a Kir�lyh�g�n tul, alap�ttatott 1874., l�l�tsz�m 401 db., lippizai lovakb�l alak�ttatott �s most m�g ott ily v�r� anyag teny�sztetik.