WESTERN: TRAIL Avagy tereplovagl�s a lovasp�ly�n?

Szerz�: Istenes Csilla

Ahhoz hogy a Trail versenysz�m l�nyeg�t meg�rts�k, vissza kell ugornunk a m�ltba. A "trail" kialakul�s�nak t�rt�nete, mint ahogyan az �sszes t�bbi western versenysz�m kialakul�s�nak t�rt�nete, term�szetesen abba az id�be ny�lik vissza, amikor a spanyol h�d�t�k megh�d�tott�k az amerikai kontinenset.

Az akkori telepesek marh�ikat hatalmas vad csord�kban �s szinte teljesen szabadon tartott�k. Az �llatok tart�si k�r�lm�nyei �s a hatalmas t�vols�gok miatt l�tfontoss�g�v� v�lt a l�val val� munka. A k�s�bbiekben, az "aranyl�z" id�szaka alatt elkezd�d�tt a h�smarh�k intenz�v teny�szt�se, mert a keleti nagyv�rosoknak h�sra volt sz�ks�g�k, �gy ezek �j piacot jelentettek. Mivel a vas�tvonalak csak Kansasig �p�ltek ki, ez�rt a vad Longhorn csord�kat be kellet fogni, �s a teherp�lyaudvarokra hajtani, hogy innen keletre sz�ll�thass�k �ket. A m�lt sz�zad 60-as �s 80-as �vei k�z�tti id�szakban, k�zel 4 milli� szarvasmarh�t hajtottak Texasb�l a p�lyaudvarokra. Az akad�lyokkal teli �t pr�b�ra tette mind a lovast, mind a lovat. A lovas boldogul�sa lova haszn�lhat�s�g�t�l f�gg�tt. A k�z�sen �t�lt vesz�d�sek, a h�s�g, a szomj�s�g, a f�rads�g �s a k�z�sen kifejtett er�fesz�t�sek hat�s�ra egy k�l�n�s partnerkapcsolat alakult ki l� �s lovas k�z�tt, mely a lovas r�sz�r�l a l�val szemben korrekt viselked�si m�dot �s nagyfok� tiszteletet, a l� r�sz�r�l felt�tlen engedelmess�get �s fegyelmezetts�get felt�telezett. Ezek a mintegy 30 �ven �t tart� nagyszab�s� j�sz�gterel�sek (=Trail) teh�t nagy szerepet j�tszottak a trail versenysz�m kialakul�s�ban �s �gy a western lovagl�s fejl�d�s�ben is. A mai trail versenyekben megk�vetelt feladatok �s fel�ll�tott akad�lyok elviekben megfelelnek azoknak a feladatoknak, amik annak idej�n a sok km-en �t tart� marhaterel�sek alkalm�val ad�dtak. A versenyfeladatok a k�vetelm�nyek n�veked�s�vel, a versenysz�m fejl�d�s�vel term�szetesen egyre kifinomultabb� v�ltak �s kiss� meg is v�ltoztak. A trail ma m�r egy er�sen specializ�l�dott versenysz�m, amiben - a szab�lyzat szerint - "a b�r�lat alapja az, hogy a l� milyen engedelmesen teljes�ti a k�l�nb�z� akad�lyokat, hangs�lyozottan figyelembe v�ve a l� idom�totts�g�t (�tenged�s�g�t), seg�ts�gekre val� reag�l�s�t, ir�ny�that�s�g�t �s j�rm�djai min�s�g�t." Az els� versenyek sor�n egy trail versenysz�m alig �llt t�bb�l, mint kapu nyit�s-csuk�sb�l, k�l�nb�z� alakban val� h�tral�ptet�sb�l, h�don val� �thalad�sb�l �s nem ritk�n olyan feladatokb�l, amik a l� b�tors�g�t, extr�m k�r�lm�nyek k�z�tti engedelmess�g�t tesztelt�k. Ma a hangs�ly ink�bb m�r a lovagolhat�s�gon �s a cm-r�l cm-re val� feladat v�grehajt�son van. Egy j�l fel�p�tett trail p�lya teh�t gyorsan sz�tv�lasztja az alaposan felk�sz�lt lovasokat a k�pzetlenekt�l! Ugyanis a verseny sor�n azok a lovak kaphatnak j� helyez�st, melyek megfelel� st�lusban, magabiztosan, puha, folyamatos mozg�ssal veszik az akad�lyokat, amelyek mozg�s�nak �teme �lland�an egyenletes marad, sebess�g�k se nem t�l lass�, se nem t�l gyors. Valamint azok a lovak sz�m�thatnak j� helyez�sre, melyek figyelmesen, megakad�s n�lk�l hajtj�k v�gre a feladatokat �s b�rmikor, b�rmilyen akad�lyn�l k�szs�gesen reag�lnak a lovas seg�ts�geire. Plusz pont j�r azoknak a lovaknak, melyek figyelnek az akad�lyokra, amelyek k�pesek �n�ll�an egy feladatot megoldani, ha ezt az akad�lyok megengedik. Egy trail p�lya legal�bb 6 akad�lyb�l �ll. Ebb�l a k�vetkez� 3 mindig k�telez�: 1. Kapu (Gate) kinyit�sa l�h�tr�l, �tlovagl�s a kapun, majd annak becsuk�sa (a kapu elenged�se b�ntet�pontot von maga ut�n). 2. Legal�bb n�gy j�r�r�don (Walk-, Trot-, Lope-over) val� �tlovagl�s. A rudakat egym�ssal p�rhuzamosan, cikk-cakk alakban, �ves vonalon, illetve megemelve lehet elhelyezni. (A kezd�k sz�m�ra ki�rt versenysz�mokban a rudakat nem emelik meg!) L�p�sn�l a rudak k�z�tti t�vols�g: 40 cm-t�l - 60 cm-ig lehet, �s max. 30 cm re lehet �ket megemelni (ebben az esetben a k�zt�k l�v� t�vols�g min. 55 cm kell, hogy legyen) �get�sn�l a rudak k�z�tti t�vols�g: 90 cm-t�l -105 cm-ig lehet, �s max. 20 cm re lehet �ket megemelni V�gt�n�l a rudak k�z�tti t�vols�g: 180 cm-t�l - 210 cm-ig lehet, �s max. 20 cm re lehet �ket megemelni 3. H�tral�ptet�s (Back) Ha a h�tral�ptet�st rudak k�z�tt kell v�grehajtani, a rudak k�z�tti t�vols�g min. 70 cm kell, hogy legyen. Megemelt rudak eset�n, min. 75 cm. A k�vetkez� form�kban k�vetelhet� meg: egyenes vonalon vagy L, V, U alakban, vagy legal�bb h�rom b�ja k�r�l. Tov�bbi akad�lyok lehetnek p�ld�ul: Vizesg�d�r (f�mr�szek n�lk�l) Fah�don val� �tlovagl�s l�p�sben (a h�dnak stabilnak �s min. 90 cm sz�les, �s min. 180 cm hossz�nak kell lennie) Szlalomoz�s t�rgyak (b�j�k) k�z�tt, l�p�sben vagy �get�sben (�get�sben a b�j�k k�zti t�vols�g min. 180 cm kell, hogy legyen) T�rgy �thelyez�se egyik helyr�l a m�sikra Oldalj�r�s (Side Pass) (ha rudak k�z�tt t�rt�nik, azokat max. 30 cm-re lehet megemelni) N�gysz�gben val� k�rbefordul�s (a n�gysz�g oldalai 1,5m - 2 m hossz�ak lehetnek) Es�kab�t felv�tele, lev�tele Postal�d�b�l "csomag" kiv�tele �s visszarak�sa, L�r�l val� lesz�ll�s, a l� - egyed�li - helyben hagy�sa, …stb. valamint t�bb akad�ly kombin�ci�ja N�h�ny j� tan�cs eredm�nyes profi �s amat�r versenyz�kt�l (Dennis Schulz, John Letham, Sylvia Katschker, Klaus Kopp, Herbert Posthoff) �s egy trail b�r�t�l (Jack Drechsler) : A kapu. Ahogyan a t�bbi feladatn�l is, itt sem csak a feladat elv�gz�se a fontos, hanem sokkal ink�bb az, hogy hogyan hajtjuk azt v�gre. Pozit�v �rt�kel�st kapunk, ha vigy�zunk arra, hogy a kaput olyan kicsire nyissuk csak ki, amennyire csak tudjuk. Hiszen a feladat c�lja nem csak az "�thalad�s", hanem az is, hogy a "kar�mb�l" �gy tudjunk kimenni, hogy a "bent marad� marh�k" ne tudjanak mellett�nk kisz�kni. �gy �rtelmet nyer az az elv�r�s is, hogy a lovas nem engedheti el az ajt�t. Fontos k�vetelm�ny a l�t�l, hogy mindv�gig a "lovas keze al� dolgozzon", vagyis seg�tse �s semmik�ppen se h�tr�ltassa (pl. egy elh�tr�l�ssal) a feladat v�grehajt�s�t. J�r�rudak A l�p�s-, �get�- �s v�gta-j�r�rudak a l� azon k�pess�g�t mutatj�k meg, hogy hogyan tud a l�p�seire odafigyelni. Ha egy l� a v�gta-j�r�r�don �get�sbe esik vissza, az azt mutatja, hogy v�gt�ban nem volt k�pes el�gg� r�vid�teni. Ez azonban nem csak a l� hib�ja, hanem a lovas hib�ja is lehet. Ugyanis gyakran el�fordul, hogy a rudakra val� r�lovagl�s sor�n a lovas t�ls�gosan felveszi a sz�rakat, mert nem b�zik el�gg� lov�ban �s ezzel megt�ri a l� lend�let�t. A legnagyobb hiba a v�gta-j�r�rudon val� �thalad�s sor�n, ha a l� r�l�p valamelyik r�dra (ami nagyon vesz�lyes, mert balesetet okozhat), vagy ha �trohan azokon. A rudak felett a sz�rak kicsi felv�tel�vel-enged�s�vel lehet a l� figyelm�t a r�dra felh�vni. A feladat teljes�t�se sor�n a biztons�gos v�grehajt�s mellett a pontoss�g a legfontosabb. Ez�rt ha nincs m�s el��rva, akkor a biztosra t�rekedve a rudak k�zep�t �rdemes meglovagolni, �gy, hogy a rudak k�z�tt a l� csak egy-egy l�p�st tegyen meg. H�tral�ptet�s k�l�nb�z� vonalon rudak, b�j�k k�z�tt, Fontos, hogy a rudak, b�j�k k�z�tti h�tral�ptet�sek otthoni gyakorl�sa sor�n mindig csak 1-2 l�p�st tegy�nk meg, majd �lljunk meg ak�r percekre is (doh�nyz�k el�nyben!), hogy a l� megtanuljon a lovas jeleire v�rni, nyugodtan �llva maradni. Gyakorl�s sor�n t�bbnyire teh�t szakaszosan l�p�sr�l-l�p�sre kell a h�tral�ptet�s-feladatot megoldani, viszont versenyen - ha a l� t�nyleg j�l �s hibabiztosan megy - folyamatosan is h�tral�ptethetj�k. Ez�rt pl. egy Reining l�val nehezebb a trail feladatokat megoldani, mert �k arra vannak tan�tva, hogy a nyom�sra (l�bra �s sz�rra) azonnal, nagy gyors l�p�sekkel reag�ljanak. A h�tral�ptet�s sor�n fontos, hogy a l� megakad�s n�lk�l folyamatosan menjen a rudak k�z�tt k�z�pen h�tra an�lk�l, hogy oldalra, vagy el�re is kil�pne. A legels� alkalommal, amikor a rudak k�zti h�tral�p�st tan�tjuk �s a l� nem akar h�trafel� bemenni a rudak k�z�, akkor lovagoljunk szemb�l be, �gy, hogy azel�tt �lljunk meg, hogy a fara elhagyn� a rudakat �s innen pr�b�ljuk meg h�tral�ptetni. Side Pass (oldalj�r�sok rudak f�l�tt) A k�l�nb�z� alakban t�rt�n� oldall�ptet�sek - ugyan�gy, ahogy a h�tral�ptet�s is - a l�nak a lovas seg�ts�geire val� reag�l�st mutatj�k meg. A rudak feletti oldalj�r�sokat is �rdemes el�sz�r l�p�sr�l-l�p�sre tan�tani �s kezd� l� eset�n nem mindj�rt a r�d felett kezdeni. A legt�bb l� idegenkedik att�l, hogy a "l�ba k�z�" vegye a rudat. Ez�rt az oldall�ptet�st aj�nlatos el�sz�r a r�d el�tt gyakorolni, majd azt �tl�ptetve �s felette meg�llva tov�bb fejleszteni. A feladat v�grehajt�sa sor�n fontos �rt�kel�si szempont, hogy a l� keresztez-e mind a mells�, illetve a h�tuls� l�baival, folyamatosan, megakad�s n�lk�l hajtja-e v�gre a feladatot. Az oldall�ptet�s sor�n megengedett egy enyhe, a mozg�s ir�ny�ba t�rt�n� �ll�t�s. A h�d k�l�n�sen, ha az vil�gos sz�n� �s alatta vizet szimboliz�lunk, a l� ir�ny�that�s�g�t, engedelmess�g�t teszteli. A kapuhoz hasonl�an ez is egy �letszer� feladat, hiszen kinek nem ker�lt m�g �tj�ba terepen egy h�d. A feladat megold�sa sor�n - a val�s�gban ad�d� vesz�lyess�ge miatt - fontos, hogy a l� k�z�pen haladjon �t rajta. Megengedett, hogy figyelmesen megn�zze, de a hosszabb k�sleked�s (megtorpan�s), oldalra, h�tra val� kit�r�s nem k�v�natos. S�lyos hib�nak sz�m�t az is, ha a l� lel�p a h�dr�l, mert az olyan, mintha a v�zbe l�pett volna, teh�t vesz�lyeztette lovas�t. A kab�t le �s felv�tel l�h�tr�l egy praktikus feladat - mert val�sz�n� mindenkivel el�fordult m�r, hogy erre sz�ks�ge lett volna - de ugyanakkor vesz�lyt is rejthet, mert a lovas elvesztheti a lova feletti kontrolj�t. K�pzelj�k csak el mi t�rt�nhet, ha a l� ak�zben ijed meg a hozz� �r� kab�tt�l, mik�zben a lovas f�lig beleb�jt a kab�tba! Ha azonban nyerni akarunk �s meg akarjuk mutatni, hogy 100%-ban megb�zunk a lovunkba, akkor egyszer�en csak tegy�k le a sz�rakat �s �gy �lt�zk�dj�nk. Ha a bizalom nem teljes, akkor "jobb f�lni, mint megijedni" alapon, legal�bb egy k�zzel tartsuk a sz�rakat. A l�r�l val� lesz�ll�s �s a "l� helyben marad�sa feladat" egy lehet�s�get ad, hogy megmutathassuk, hogy abszol�t megb�zunk a lovunkban. A f�ldre engedett k�t sz�r - �nmag�ban is - azt kell jelentse lovunk sz�m�ra, hogy n�lk�l�nk is maradjon helyben. Ha t�voz�s el�tt "whoa"-t kiab�lva n�h�nyszor megr�ntjuk a sz�rat, az azt mutatja a b�r� sz�m�ra, hogy nem vagyunk biztosak abban, hogy lovunk helyben fog maradni. Teh�t ha ez a feladat szerepel a versenyen �s biztosak vagyunk a lovunkban, hagyjuk csak egyszer�en a f�ld�n a sz�rakat �s h�tra n�z�s n�lk�l t�volodjunk el a l�t�l a ki�r�s szerint. �ltal�noss�gban: A feladatok v�grehajt�sa sor�n a f� szempont az, hogy a l� k�nnyed�n, folyamatosan, egyenesre �ll�tva, alig l�that� seg�ts�g-ad�sokkal, nem t�lzottan �sszeszedve, mindv�gig a sz�rak k�z�tt maradva oldja meg a feladatokat. A lovat olyan kev�s "l�thatatlan" seg�ts�ggel kell folyamatos lovagl�ssal lovagolni, ahogy csak lehet. Gyakorl�s sor�n az aktu�lis feladatban valamint a versenyen soha ne veszekedj�nk a l�val, soha ne korrig�ljuk t�l durv�n. A c�l az, hogy a l� a versenyt, a feladatokat pozit�v, "j� dolognak" tekintse. Ez�rt ha valamit elront, azt �gy jav�tsuk, hogy hagyjuk el a feladatot �s "k�v�l" korrig�ljuk. Ennek az alapszab�lynak a be nem tart�sa az amat�r lovasok leggyakoribb hib�ja! Ez�rt l�tjuk gyakran a versenyeken, hogy a l� nem sz�vesen megy be pl. a rudak k�z�, mert tudja, hogy ott kellemetlens�gek v�rnak r�. A mozg�s min�s�g�re ebben a versenysz�mban nem helyeznek akkora hangs�lyt, mint a pleasure-ben, de itt is fontos, hogy a l� mind a h�rom j�rm�dban term�szetes �sszeszedetts�ggel menjen �gy, hogy az akad�lyok k�z�tt �s alatt mozg�s�nak �teme �s irama mindv�gig �lland� marad. B�r�lat Egy akad�ly lek�zd�se sor�n 0 pontot kap a versenyz�, ha pl. az akad�lyokat nem az el��rt sorrendben oldja meg, vagy ha kihagy egy akad�lyt, �gy, hogy meg sem pr�b�lja megoldani. Pontlevon�s j�r pl. az akad�lyok (pl. j�r�rudak, ...) �rint�s��rt, vagy az azokra val� r�l�p�s�rt, az el��rt j�rm�d megv�ltoztat�s��rt. H�tral�p�ssel, menek�l�ssel, akad�ly elhagy�ssal, …stb. t�rt�n� ellenszeg�l�s�rt, a l� durva engedetlens�ge (kir�g�s, bakol�s, �gaskod�s, csap�s a mells� l�bakkal) miatt, egy akad�ly nem megfelel� oldalr�l t�rt�n� lek�zd�se, megk�zel�t�se, elhagy�sa, illetve nem teljes befejez�se miatt, …stb. Pontoz�s Minden feladatot k�l�n pontoznak �gy, hogy a hib�k�rt pontlevon�s j�r. A m�nusz 1,5 k�l�n�sen rosszat, a m�nusz 1 pont =nagyon rosszat, a m�nusz 0,5= rosszat, a nulla = megfelel�t, a 0,5 = j�t, az 1 = nagyon j�t, az 1,5 = kiv�l�t jelent. A b�ntet� pontok ad�sa f�ggetlen a feladatokra adott pontokt�l. �ltal�nos "�ratlan szab�lyok": Ellenszeg�l�s eset�n 3 pr�b�lkoz�s a megengedett. Ha a lovas a feladatot nem tudja megoldani, ne menjen mag�t�l �t a k�vetkez�re, hanem v�rja meg, hogy a b�r� �gy d�nts�n. Rem�lem siker�lt n�h�ny westernlovasnak kedvet csin�lni a trail versenyz�shez �s hogy a m�r akt�v versenyz�k is hasznos inform�ci�khoz juthattak.