rzkels
A l flei igen kifejezk, egyben rendkvl mozgkonyak is, mindig hang vagy jel irnyba fordulnak. A djl a flt kiss htra, a lovas fel fordtja, amivel jelzi, hogy figyelmt a gazdjnak szenteli. A mrges vagy felzaklatott l laposan htracsapja a flt.
A l szaglsa viselkedsnek egyik ltfontossg eleme. A kanck a szaguk alapjn ismerik fel a csikikat, a mnek is gy azonostjk a prosodsra hajlamos kanckat. A lovak szaglsuk segtsgvel talljk meg a vizet is.
A l hangjelzsei is nagyon kifejezek. A kanca gyengden dnnyg a csikhoz, a terlett vd mn les hangon, a lovast dvzl l rmmel nyert. Amikor lra lnek, a horkants vagy prszkls az egyttmkds s az sszpontosts jele, vagy a parancsszra adott „vlasz”.
A lovak mg a htukra szll legyet is megrzik, ami arra utal, hogy tapintsuk nagyon kifinomult. A napi rendszeressggel vgzett szrpolsnak ksznheten a l jl fog reaglni a kiadott utastsokra, a szrzet gondozsa meg is nyugtatja az llatot. Ez a csapatban legel lovakon is megfigyelhet: a klcsns "brpols", mint a kapcsolatteremts s a bartkozs egyik jele.
A lovak kedvelik az des zt. A mrgez nvnyeket szaguk s zk alapjn hamar felismerik, mivel ezek keserek. A l azonnal kikpi, ha ismeretlen zt rez, vagy amelyet nem szeret. Hamar rszokik a nyalnksgokra is, s mr fiatalon megtanul cukor „kunyerlni”. | 
AJÁNLOM AZ OLDALT
