WESTERN: TRAIL 2. r�sz Avagy tereplovagl�s a lovasp�ly�n?

Szerz�: Istenes Csilla

A kapu Ahogyan a t�bbi feladatn�l, itt sem csak annak elv�gz�se a fontos, hanem sokkal ink�bb az sz�m�t, hogyan hajtjuk v�gre. Pozit�v �rt�kel�st kapunk, ha vigy�zunk arra, hogy a kaput csak olyan kicsire nyissuk ki, amennyire tudjuk. Hiszen a feladat c�lja nemcsak az "�thalad�s", hanem az is, hogy �gy tudjunk kimenni a "kar�mb�l", hogy a "bent marad� marh�k" ne tudjanak mellett�nk kisz�kni. �gy �rtelmet nyer az az elv�r�s is, hogy a lovas nem engedheti el az ajt�t. Fontos k�vetelm�ny a l�val szemben, hogy mindv�gig a "lovas keze al� dolgozzon", vagyis seg�tse, �s semmik�ppen ne h�tr�ltassa (pl. egy elh�tr�l�ssal) a feladat v�grehajt�s�t.

J�r�rudak A l�p�s-, �get�- �s v�gta-j�r�rudak a l� azon k�pess�g�t mutatj�k meg, hogyan tud a l�p�seire odafigyelni. Ha egy l� a v�gta-j�r�r�don �get�sbe esik vissza, az azt mutatja, hogy v�gt�ban nem volt k�pes el�gg� r�vid�lni. Ez azonban nemcsak a l�, hanem a lovas hib�ja is lehet. Ugyanis gyakran el�fordul, hogy a rudakra val� r�lovagl�s sor�n a lovas t�ls�gosan felveszi a sz�rakat, mert nem b�zik el�gg� lov�ban, �s ezzel megt�ri a l� lend�let�t. A legnagyobb hiba a v�gta-j�r�rudon val� �thalad�s sor�n, ha a l� r�l�p valamelyik r�dra (ami nagyon vesz�lyes, mert balesetet okozhat), vagy ha �trohan azokon. A rudak felett a sz�rak kicsi felv�tel�vel, enged�s�vel lehet felh�vni a l� figyelm�t a r�dra. A feladat teljes�t�se sor�n a biztons�gos v�grehajt�s mellett a pontoss�g a legfontosabb. Ez�rt ha nincs m�s el��rva, akkor a biztosra t�rekedve a rudak k�zep�t �rdemes meglovagolni �gy, hogy a rudak k�z�tt a l� csak egy-egy l�p�st tegyen meg. H�tral�ptet�s k�l�nb�z� vonalon, rudak �s b�j�k k�z�tt Fontos, hogy a rudak �s b�j�k k�z�tti h�tral�ptet�sek otthoni gyakorl�sa sor�n mindig csak 1-2 l�p�st tegy�nk meg, majd �lljunk meg ak�r percekre is (doh�nyz�k el�nyben!), hogy a l� megtanuljon a lovas jeleire v�rni, nyugodtan �llva maradni. Gyakorl�s sor�n t�bbnyire teh�t szakaszosan l�p�sr�l l�p�sre kell a h�tral�ptet�s-feladatot megoldani, viszont versenyen - ha a l� t�nyleg j�l �s hibabiztosan megy - folyamatosan is h�tral�ptethetj�k. Ez�rt pl. egy reining l�val nehezebb a trail feladatokat megoldani, mert arra vannak tan�tva, hogy a nyom�sra (l�bra �s sz�rra) azonnal, nagy gyors l�p�sekkel reag�ljanak. A h�tral�ptet�s sor�n fontos, hogy a l� megakad�s n�lk�l, folyamatosan menjen a rudak k�z�tt k�z�pen h�tra an�lk�l, hogy oldalra vagy el�re is kil�pne. A legels� alkalommal, amikor a rudak k�zti h�tral�p�st tan�tjuk, �s a l� nem akar h�trafel� bemenni a rudak k�z�, akkor �gy lovagoljunk szemb�l be, hogy azel�tt �lljunk meg, miel�tt a fara elhagyn� a rudakat, �s innen pr�b�ljuk meg h�tral�ptetni. Tov�bbi feladatok A k�l�nb�z� alakban t�rt�n� oldall�ptet�sek - ugyan�gy, ahogy a h�tral�ptet�s is - a l�nak a lovas seg�ts�geire val� reag�l�st mutatj�k meg. A rudak feletti oldalj�r�sokat is �rdemes el�sz�r l�p�sr�l l�p�sre tan�tani, �s kezd� l� eset�n ne kezdj�k mindj�rt a r�d felett. A legt�bb l� idegenkedik att�l, hogy a "l�ba k�z�" vegye a rudat. Ez�rt az oldall�ptet�st aj�nlatos el�sz�r a r�d el�tt gyakorolni, majd azt �tl�ptetve �s felette meg�llva fejleszteni tov�bb. A feladat v�grehajt�sa sor�n fontos �rt�kel�si szempont, hogy a l� keresztez-e mind a mells�, illetve a h�tuls� l�baival, folyamatosan, megakad�s n�lk�l hajtja-e v�gre a feladatot. Az oldall�ptet�s sor�n megengedett egy enyhe, a mozg�s ir�ny�ba t�rt�n� �ll�t�s. A h�d, k�l�n�sen ha vil�gos sz�nu �s alatta vizet szimboliz�lunk, a l� ir�ny�that�s�g�t, engedelmess�g�t teszteli. A kapuhoz hasonl�an ez is egy �letszeru feladat, hiszen kinek nem ker�lt m�g �tj�ba terepen h�d? A feladat megold�sa sor�n - a val�s�gban ad�d� vesz�lyess�ge miatt - fontos, hogy a l� k�z�pen haladjon �t rajta. Megengedett, hogy figyelmesen megn�zze, de a hosszabb k�sleked�s (megtorpan�s), oldalra, h�tra val� kit�r�s nem k�v�natos. S�lyos hib�nak sz�m�t az is, ha a l� lel�p a h�dr�l, mert az olyan, mintha a v�zbe l�pett volna, teh�t vesz�lyeztette lovas�t. A kab�t le- �s felv�tele l�h�tr�l egy praktikus feladat - mert val�sz�nu mindenkivel el�fordult m�r, hogy erre sz�ks�ge lett volna - de ugyanakkor vesz�lyt is rejthet, mert a lovas elvesztheti a lova feletti kontrollj�t. K�pzelj�k csak el, mi t�rt�nhet, ha a l� ek�zben ijed meg a hozz� �r� kab�tt�l, mik�zben a lovas f�lig beleb�jt m�r a ruh�ba! Ha azonban nyerni akarunk, �s meg akarjuk mutatni, hogy 100%-ban megb�zunk a lovunkba, akkor egyszeruen csak tegy�k le a sz�rakat �s �gy �lt�zk�dj�nk. Ha a bizalom nem teljes, akkor "jobb f�lni, mint megijedni" alapon, legal�bb egy k�zzel tartsuk a sz�rakat. A l�r�l val� lesz�ll�s �s a "l� helyben marad�sa feladat" lehet�s�get ad, hogy megmutathassuk, abszol�t megb�zunk a lovunkban. A f�ldre engedett k�t sz�r - �nmag�ban is - azt jelentse lovunk sz�m�ra, hogy n�lk�l�nk is maradjon helyben. Ha t�voz�s el�tt "whoa"-t kiab�lva n�h�nyszor megr�ntjuk a sz�rat, az azt mutatja a b�r�nak, hogy nem vagyunk biztosak abban, hogy lovunk helyben fog maradni. Teh�t ha ez a feladat szerepel a versenyen, �s biztosak vagyunk a lovunkban, hagyjuk csak egyszer�en a f�ld�n a sz�rakat, �s h�tran�z�s n�lk�l t�volodjunk el a l�t�l a ki�r�s szerint. �ltal�noss�gban A feladatok v�grehajt�sa sor�n a f� szempont az, hogy a l� k�nnyed�n, folyamatosan, egyenesre �ll�tva, alig l�that� seg�ts�gad�sokkal, nem t�lzottan �sszeszedve, mindv�gig a sz�rak k�z�tt maradva oldja meg a feladatokat. A lovat olyan kev�s "l�thatatlan" seg�ts�ggel kell folyamatos lovagl�ssal lovagolni, ahogy csak lehet. Gyakorl�s sor�n az aktu�lis feladatban, valamint a versenyen soha ne veszekedj�nk a l�val, soha ne korrig�ljuk t�l durv�n. A c�l az, hogy a l� a versenyt, a feladatokat pozit�v, "j� dolognak" tekintse. Ez�rt ha valamit elront, azt �gy jav�tsuk, hogy hagyjuk el a feladatot �s "k�v�l" korrig�ljuk. Ennek az alapszab�lynak az �th�g�sa az amat�r lovasok leggyakoribb hib�ja! Ez�rt l�tjuk gyakran a versenyeken, hogy a l� nem sz�vesen megy be pl. a rudak k�z�, mert tudja, hogy ott kellemetlens�gek v�rnak r�. A mozg�s min�s�g�re ebben a versenysz�mban nem helyeznek akkora hangs�lyt, mint a pleasure-ben, de itt is fontos, hogy a l� mind a h�rom j�rm�dban term�szetes �sszeszedetts�ggel menjen, ek�zben az akad�lyok k�z�tt �s alatt mozg�s�nak �teme �s irama mindv�gig �lland� marad. B�r�lat Egy akad�ly lek�zd�se sor�n 0 pontot kap a versenyz�, ha pl. az akad�lyokat nem az el��rt sorrendben oldja meg, vagy ha �gy hagy ki egy akad�lyt, hogy meg sem pr�b�lja megoldani. Pontlevon�s j�r pl. az akad�lyok (pl. j�r�rudak) �rint�s��rt, vagy ha azokra r�l�p, illetve az el��rt j�rm�d megv�ltoztat�s��rt. H�tral�p�ssel, menek�l�ssel, akad�ly elhagy�ssal, stb. t�rt�n� ellenszeg�l�s�rt, a l� durva engedetlens�ge (kir�g�s, bakol�s, �gaskod�s, csap�s a mells� l�bakkal) miatt, egy akad�ly nem megfelel� oldalr�l t�rt�n� lek�zd�se, megk�zel�t�se, elhagy�sa, illetve nem teljes befejez�se miatt, stb. Pontoz�s Minden feladatot k�l�n pontoznak, a hib�k�rt pontlevon�s j�r. A m�nusz 1,5 k�l�n�sen rosszat, a m�nusz 1 pont = nagyon rosszat, a m�nusz 0,5 = rosszat, a nulla = megfelel�t, a 0,5 = j�t, az 1 = nagyon j�t, az 1,5 = kiv�l�t jelent. A b�ntet�pontok ad�sa f�ggetlen a feladatokra adott pontokt�l. �ltal�nos "�ratlan szab�lyok" Ellenszeg�l�s eset�n 3 pr�b�lkoz�s megengedett. Ha a lovas nem tudja megoldani a feladatot, ne menjen mag�t�l �t a k�vetkez�re, hanem v�rja meg, hogy a b�r� enged�lyezze. Rem�lem, siker�lt n�h�ny westernlovasnak kedvet csin�lni a trailversenyz�shez �s azt, hogy a m�r akt�v versenyz�k is hasznos inform�ci�khoz jutottak