�ttusa (pentathlon)

A pentathlon sz� g�r�g eredet�, amely a sport�g eredet�t is jelzi. Az atl�t�knak t�volugr�sban, diszkoszvet�sben, gerelyhaj�t�sban, birk�z�sban �s r�vidt�v� (1 stadion hossz) fut�sban kellett helyt�llniuk. Ez ut�bbi kett� k�l�n�ll� versenysz�m is volt, az els� h�rom viszont nem. Az �ttus�z�k sz�m�tottak a legfelk�sz�ltebb atl�t�knak, hiszen az � k�pess�geik sz�m�tottak a legsokoldal�bbaknak. A versenysz�mok az akkori katonai gyakorlatokat t�kr�zik, hiszen ezekre a k�pess�gekre volt az akkori kor harcosainak a legnagyobb sz�ks�g�k. Nem csoda, hogy az �jkori �ttusa szint�n a katon�k felk�sz�t�s�t veszi alapul, csak a l�v�szet, v�v�s, lovagl�s, �sz�s jelent meg az �r�k�rv�ny� fut�s mellett (igaz a r�vidt�vb�l hosszabb lett). A hagyom�ny szerint a 19. sz�zadban egy francia lovass�gi tisztnek s�rg�s �zenetet kellett k�zbes�tenie a csata hev�ben. V�giglovagolt az ellens�ges vonalakon, m�g valaki �tj�t nem �llta. P�rbajban legy�zte ellenfel�t, de lov�t kil�tt�k al�la. A katona futva folytatta �tj�t. Egy foly�t �t�szva, v�g�l is �tadta a fontos �zenetet.

Az �ttus�t el�sz�r az 1912-es stockholmi olimpi�n mutatt�k be, a 2000-ben megrendezett olimpi�n pedig m�r a n�i �ttusa is szerepelt. A verseny egy napon zajlik, �s �t sz�mb�l �ll.
A l�v�szet az els� versenysz�m, melyet a k�rm�rk�z�ses v�v�s k�vet. Ezut�n j�n a szabad st�lus�, k�tsz�z m�teres �sz�s, majd a d�jugrat�s. A versenyz�knek h�sz perc�k van kiismerni a lovat, miel�tt az ugrat�s elkezd�dne. V�g�l 3000 m�ter fut�s z�rja a versenyt. A versenyz�ket pontjaik alapj�n sorban ind�tj�k.